𝐊𝐚𝐭 𝐒𝐢𝐧𝐠𝐥𝐞𝐭𝐨𝐧 - 𝐁𝐥𝐚𝐜𝐤 𝐭𝐢𝐞𝐬 𝐚𝐧𝐝 𝐰𝐡𝐢𝐭𝐞 𝐥𝐢𝐞𝐬

 Fülszöveg

Az élet sosem fekete vagy fehér

Az egyik percben egy küszködő grafikus vagy Los Angelesben, aki épp megbékélt azzal, hogy örökre szingli marad, aztán a következő pillanatban New Yorkba repülsz egy magángépen, hogy eljegyezzen az expasid bátyja.
Legalábbis... mindenki ezt hiszi.
A nőcsábász Beckham Sinclair a vállalata érdekében kénytelen tisztára mosni a róla kialakult, nem túl hízelgő képet, ezért a város legkívánatosabb, milliárdos agglegénye azt akarja, hogy én legyek az álmenyasszonya és a személyi asszisztense. Így most minden percemet azzal a férfival töltöm, akiről azt hittem, soha többé nem látom.
Összetört szívem épphogy felépült, de minden Beckkel együtt töltött nap arra késztet, hogy megkérdőjelezzem a szándékait - és a sajátjaimat is.

Ahogy a valóság és a tettetés közötti határvonal lassan elmosódik, csak egy dolog biztos: titkokat rejt ez a fekete nyakkendőkkel és kegyes hazugságokkal teli város.

Izgatottan álltam neki ennek a könyvnek, de sajnos kisebb csalódást okozott.

Beck Sinclair, a milliárdos playboy hónapok óta próbálja elérni testvére exét, Margo Morettit. Sikertelenül. Ebből kifolyólag egy tök 'logikus' lépés felvásárolni a céget, ahol a nő dolgozik, hogy a főnöke legyen és Margo kénytelen legyen szóbaállni vele. Látszólag egyetlen ok miatt próbálja ilyen elszántan elérni a nőt, ami nem más, mint hogy legyen az asszisztense később pedig az áljegyese. Ez mindkettőjüknek előnyére válhat, Beck jobb színben tűnik fel a média előtt, Margonak pedig esélye lesz elérni az álmát, hogy híres művész lehessen. A megbízatás egy évre szól. A szabályok egyszerűek, mindenki előtt titokban kell tartani a valóságot és nincs testi kapcsolat Margo kérésére. Vajon sikerül ellenállni az észvesztően vonzó milliárdosnak? És Beck mindent úgy ad elő, ami a valóság?

Vélemény

Kisebb felvezetés után azonnal bele is csapunk a dolgok közepébe, főleg így, hogy a főszereplőink nem idegenek egymásnak, hisz Beck korábban már találkozott Margoval, amíg ő Carterrel volt együtt.

Amennyire oda voltam a könyv első feléért, annyira volt csalódás a második. A eleje nagyon tetszett, könnyed, humoros és pattogtak a szikrák, majd jött egy olyan rész ami ezt a véleményt teljesen felborította. Margo egy olyan dolog miatt akadt ki teljesen ami valójában az ő hibája volt, de minden további nélkül Becket hibáztatja, olyan eszméletlenül idegesítő volt a viselkedése, hogy azt hittem kivágom a könyvet az ablakon😆 Én ilyen szinten makacs karakterrel még nem találkoztam. Majd egy kiadós ✨️prütykölés✨️ (40 oldal) után újra megbékél Beckkel és ment tovább a történet, ami ugyan úgy tetszett mint az elején, de érezhető volt Margon egy kis elkényeztetettség. És sokszor oktalanul haragudott Beckre.

A kémia az elejétől kezdve jelen van kettejük közt, telis tele volt spicy szóváltásokkal/szexuális feszültséggel a történetük. De vicces szitukból sem volt hiány.

Margonál tetszett hogy nem adta be azonnal a derekát, volt egy kis tartása, de az első spicy után nagyon zavaró volt, hogy nem tudta eldönteni, hogy most mit érez, és a világért sem hitte volna el Becknek hogy valósak az érzései. Kezdett nagyon unszimpatikussá váli a személyisége, pedig először kedveltem.

Na meg hogy Carternek hitt a buli estéjén, az teljesen kiakasztott. Előbb hisz az exének, aki szét csalta őt, mint annak az embernek aki minden nap megmutatja, hogy az érzései valósak? Na ne már.

Nagyon kesze kusza volt az ő érzelmi világa. Hiába hogy mindketten kivánták egymást, Margo nem tudott engedni ennek,  és ez egy ponton túl rettentően zavaró volt.

Na de térjünk át Beckre, ő vitte nálam az egész storyt. Egy valóságos félisten. Az elején egy határozott, igazi alfahím típusú férfi, törődő, figyelmes, féltékeny és eszméletlen vonzó. Egyre csak erősödik benne a Margo iránt érzett szerelem. Majd amikor a megjátszott kapcsolat kezd valósággá válni átalakul egy esdeklő kisfiúvá, aki lassan élni sem tud az egyébként szerintem toxikus Margo nélkül. Na ez az, amit nem csíptem, most őszintén, mit látott benne, amiért ennyire "elgyengült" a gondolattól, hogy elveszítheti? 

Idézném Margo szavait "Mi lesz, ha nem tudok megbocsátani neked?"

Na ezt most mégegyszer, teljesen kivoltam ettől a nőtől, ja és egyébként ezután közölte vele, hogy mennyire szereti és nem fogja soha elhagyni Becket. 

Becket ideig aranyosnak és érzelmesnek gondoltam, de már már túlzásba vitte. Margo meg mintha élvezte volna hogy szórakozhat a férfi érzéseivel mert tudja hogy Beck megvan halva érte, és sosem hagyná el őt.

Összegezve, Becket szerettem és a domináns, birtokló, féltékeny énjét méginkább. A történetet és annak az alap koncepcióját is, de Margo viselkedése teljesen kikészített.

Azonban ha egy érzelmekben gazdag, szenvedélyes, vicces, gyors tempójú, esemény ügyileg laza könyvre vágysz, ne hagy ki.

ÉRTÉKELÉSEM: 5/3,5

Köszönöm Kossuth kiadó a lehetőséget!❤️